2017. február 1., szerda

Mondok jobbat: a fejetek feli, ahonnan a béka szarik az alkotmányra

(…) Akkor többek között az ügyészt a bíró felé helyezte, megalapozva ezzel az ügyészi állam kialakulását. Emiatt 2016-ban senki sem tüntetett. (részlet az büntetőtörvénykönyv sürgősségi módosítása kapcsán az RMDSZ által kiadott álláspont szövegéből - rmdsz.ro)

Szóval felé helyezte, ugye? Úgy értitek a bíró irányába? Vagy esetleg fölé?

Az utóbbi 24 órában gyakori szófordulat, hogy a kormány az éj leple alatt, lefekvés előtt – ahogyan azt ti is éleslátással megállapítottátok – ellopta az országot, a jogállamiságot. Viszont ti még felkelés után sem vagytok képesek ezt rendesen lereagálni.

Itt és most egyezzünk meg egy számomra fontos kérdésben: tőlem ne kérjétek számon, hogy mikor és milyen körülmények között tüntetek vagy éppen nem tüntetek. A jogállamiság ellen éppen folyamatban lévő legnagyobb merénylet közepén ne tartsatok jogtörténeti előadást.


Azt a summás megállapítást, hogy a büntetőtörvénykönyv legalább negyven pontban alkotmányellenes, ugye nem nekem, választópolgárnak címeztétek? Csupán csak megállapítottátok, hogy a küldetésre, amihez az istenadta nép hatalommal is felruházott, fütyültetek rá elvégezni.


Most viszont nem mulasztásról van szó, hanem arról, hogy egy városnyi méretű börtön lakóit rászabadították az országra. Egészen konkrétan erről beszélünk. Nektek most határozottságot és higgadtságot kellet volna mutatni, nem pedig számonkérni azt, hogy a Btk alkotmányellenessége miatt nem mentem tüntetni. Számomra abszolút nincs az úgy rendben, hogy midőn Bukarestben éppen felszabadítanak, pártba és kormánystruktúrába rendeznek egy maffiaszervezetet, nektek az a legjobb válaszotok, hogy bezzeg 2016-ban senki sem tüntetett. Ráadásul ezt az álláspontot pizsamásan skicceltétek majd szövegeztétek meg, de legalább egy kávét adhattatok volna annak a szerencsétlen fogalmazónak.

Szóval itt tartunk: ti szépen menjetek be a parlamenti büfébe (előállítási áron lehet grillezett lazacot enni a hon atyáinak és anyáinak) én pedig fél hatkor kimegyek a csíkszeredai tapstérre s megnézem magamnak, hogy ven-e még vajegy igaz ember ebben a városban. Nem ellenetekben, főleg nem értetek, nem egy pártért vagy a politikusokért megyek ki... egyszerűen azt remélem, hogy ha sokan vagyunk, akkor kevésbé kell félnünk. Mert félni... na félni van mitől.

2016. december 12., hétfő

Én, a zsákutcalány

Elmentem szavazni. És most elmennék gyónni. Legszívesebben kezet mosnék tizedszerre, de legalábbis lemosnám a kezemről a tintát. A kék tintát. A piros-sárga-kékből a kéket. Vagy valamit. De nem tehetem… ez a tinta rajtam marad.
Az rmdsz-re szavaztam, és az az érzés kerített hatalmába, mintha a bájaimat adtam volna el fillérekért egy utca sarkán. Negyvenes férfiként egy zsákutcában. Jobbról egy romos épület tűzfala gátol meg abban, hogy kilépjek. Balról – az egyetlen járható kijáraton – székelyföld Danny Trejo-ja strázsál. Álláig csüngő bajsza alól, 26 évnyi rutinon csiszolt cinikus mosolyával tudatja, hogy „csak rajta keresztül”. … A Hargita druzsbakezű Machete 1-2-3-ja. Így egyben.
Tudom, most az én szavazatom fölött is pezsgőztök... Hát tegyétek, ha rávisz a lelkiismeret. Én a magam részéről pedig örvendek annak, hogy egy rejtélynek nem minősülő vajegyismeretlenes egyenletet sikerült megfejtenem. Bár ennyi elégtételem legyen, ha már gyáva féreg módjára elkótyavetyéltem állampolgári bújaimat és bájaimat.
Mi ez az egyenlet? Egyszerű: ebben a méltatlanul országnak nevezett geopolitikai képződményben a félelem a legnagyobb biznisz. A tömegek félelme... Ezt ma három entitás vitte tökélyre és vígan él is belőle: az ortodox egyház, a gyógyszergyártók és az rmdsz. Azzal fenyegettetek, hogy nem lesz magyar képviseletünk, miközben azzal kellett volna, hogy kommunista visszarendeződés lesz... és lett is. Magyarán elhitettétek, hogy a birtok legnagyobb ellensége a kisvakond, zászlóaljba szerveztetek, hogy levadásszuk, de cinikusan a barnamedve seggénél állították fel a magaslest. Most pedig elparolázgattok a barnamedvével. Hát gratula...
De nekem most ki kell mennem az emberek közé... azok közé, akiknek volt tökük nem szavazni. Ami persze ugyanúgy nem dícsőség, de lényegesen több mentség hozható fel mellette.
És akkor most mi fog történni? Haladunk tovább a lenini úton? Marad a Neptunon kikurválkodott jófiús mindenáronkormányzunk irány? Végső soron erre hatalmazott fel a nép. Végső soron bármire felhatalmazott a nép, amit most képesek vagytok kitalálni. És mi lesz azzal, hogy ne Bukarestben döntsenek az adólejeinkről? Vagy mi lesz a jólfelszerelt szakiskolai oktatóműhelyekkel. És jó román szokás szerint legalább hoztok egy törvényt, ami arra kötelezi a közigazgatást, hogy a nyelvi jogokról szóló törvényt be kell tartani? Netán ismét jön egy Dan Tanasa és a huszonegynéhány évnyi kiegyezős munkátokba beleszellent. Nem is... a szomszédos játszótérről átkapózva lepisili a gondosan kimunkált homokváratokat. Ez lesz? Vagy végre némi jövöképet is kicsikartok magatokból és a jesztegetésen kívül lesz is valami, amire szavazni lehet? Ennyivel azért tartoztok... még egy hétpróbás, repedtsarkú zsákutcalánynak is.
Orbán Ferenc
jegyzett zsákutcalány és szakács

2016. április 7., csütörtök

Stimate domnule Attila...adică Otilo, și eu cu cine să votez?

Nu m-aș permite să-mi fac asemănare cu Stephen Hawking și ecuațiile lui despre Univers, dar dacă îm permiteți, am și eu ecuațiile mele despre Universul... așa mai sumbru de soarta noastră de maghiar din România.


Vă adresez așa... pur și simplu...
N-o să vă tutuiesc, pentru că respect vârsta.
N-o să vă scriu în limba maghiară, pentru că respect mai mult limba maghiară... însă efortul meu de de a vă scrie în limba română NU este un dispreț la adresa limbii române, din contră... este felul meu de a vă spune domnule Otilo, că pe această limbă ne înțelegem mai bine. (Deși am rămas corigent din limba română în clasa a unsprezecea.)


Stimate domnule Otilo Verestóy,
revenind la ecuațiile mele tot am rezultatul, că acolo în UDMR (RMDSZ) este/există un om în umbră. Haideț să-l numim Tata. Și am convingerea, că dumneavoastră îl cunoașteți pe acest om... Da, se poate să nu-l cunoașteți, dar dacă din întâmplare îl cunoașteți, am eu rugămintea să-l transmiteți întrebările mele... Vă rog eu din suflet.


Pentru că lucrurile nu sunt OK cum stau în momentul de față, dar sper că afacerile dumneavoastră merg bine.
Și este vorba despre intenția mea de a vota pe cineva, sau a nu vota. De pildă sunt aicia cei 25 de ani de politică ”conviețiutuore” - cum vă place vouă sau Omului din umbră – să-o numească. Cea ce nu este altceva decât politica de a menține capitalul UDMR în mișcare. Nu cumva cunoașteți Omul ăstă din umbră?
Domnule Otilo! Politică care de altfel nu este bun pentru altceva... Nu avem autonomie, pentru că nu am reușit să-l convingem pe frații noștri români despre folosul autonomiei... deși am avut 25 de ani la dispoziție


Stimate domnule Otilo, întrebați-l pe acest om, pe Tata, în caz că-l întâlniți...
În afară că această politică de "conviețuire" a fost bun pentru a menține capitalul UDMR (RMDSZ) în mișcare, a fost bun și pentru altceva?
Omul din umbră, Tata, timp de 25 de ani, tot a obținut imunitate politică prin spinarea tinerilor. Anul ăsta nu-o să votez pe tinerii udemeriști... Pentru că nu-l vreau pe Tata. (De altfel am peste 1000 de prieteni pe Facebook)


L-aș vota... adică aș vrea să-l văd pe listă pe Nagy Zsolt, Markó Attila, Antal Árpád, Ráduly Robi, ș.a.m. d. Au ăștia ceva în comun? Mă întreb...


Dar anul ăsta n-o să votez UDMR-ul. N-am nici-un folos de Tata. D-le Otilo... vă rog eu din suflet, să-l transniteți pentru Tata!


Egészséget d-le Otilo!


Din partea bucătarului,
Orbán Ferenc

2014. november 19., szerda

Kedves romániai összmagyar képviseletem, vagy mi a tököm vagy: Craiova megye hogy van?

Engem vegyél le a listádról! Most!
Eltelt huszonöt év... Ennyi idő alatt ha székely ember felesége lett volna olyan a férjével mint te viseltettél úgy általában a székelyekkel, akkor az már az ötödik esztendőben kigittelte volna az asszont. És most már szabadulna... De hiába is mondom neked a fogalmat, hogy „szabad”.
Halogattam, nyelegettem, hittem és szoptam... de többé nem fogok! Én most gittellek ki. Lenyomod a segged ide, erre a zsámolyra és befogod azt a büdös nagy pofádat. Most én beszélek, mert ez az én blogom. A postaládámat, az újságomat, az internetet szennyezed, de a blogom, az az én kis szeletem a világból, és azt nem fogod szennyezni. Azt én fogom szennyezni trágár szavakkal és éles rálátással. Az én blogom az én váram, az én váram az én házam... Ház van, haza nincs. Itt nincs, ebben a büdös országban nincs haza, mert széttalicskáztátok, a Tátá a Nagyfiú és Székelyszentlélek nevében Pont. Ámen sincs. Haza lassan már csak a neten van. És momentán a net a ti legnagyobb ellenségetek.


Tisztázzuk a fogalmakat: nem beszarok, hanem leszarom! Nagyon magasról. Két év múlva nem leszel bent a Román Parlamentben? Na most figyelj, de nagyon: LESZAROM! Szükséges rossz... ezen már vagy tíz éve túl kellene lennünk. Hogy legalább egy parlamenti ciklust kollektíve kihagyunk. Persze tíz évvel ezelőtt még élt a remény, nyájasan is rád lehetett volna beszélni egy kis önkritikát, egy kis megtisztulást, mert még jólneveltnek tűntél. De nem, Te nem... te pontosan tíz évvel ezelőtt habzó szájjal vetetted bele magad a még megrontatlanba és megrontottad. Tudom mert ott voltam és láttam. Csak amúgy dagonyáztál a biankó lelkiismeretekben. Fiatalítást ígértél miközben rekrutációt rendeztél. Mindenkit bedaráltál a rendszerbe. És azóta is mindenkinek fogod a tökeit. A saját fajtád fiainak fogod a tökeit. Még annak is, akinek két pár van belőle.


Most már tudom, hogy téged másképp nem lehet megtisztítani a rákfenétől csak úgy, ha megvonom a táplálékot az elburjánzó rákos sejtjeidtől. Légy erős! Ez azt jelenti, hogy elsősorban tőled vonom meg. Étlendöglesz? Hát étlendöglesz... Tárgyald újra a viszonyodat a rákos sejtjeiddel, amiket magaddal cipelsz. Mondom úgy is, hogy értsd: szabadulj meg a komcsi gazemberektől a legfelsőbb vezetésben. Menj szembe velük... nem lesz könnyű, de meg tudod csinálni... saját húsodból, saját véredből kell beáldoznod, de sajna ez a fejlődés záloga. És fejlődnöd márpedig kell, kedves romániai összmagyar képviselet – vagy mi a tököm – mert momentán te vagy a leginkább feudalista rendszerben működő román pártok egyike. A PSD a helyi kiskirályaival még überel, de fel kell kötnie a gatyáját.




A magam részéről mától (2014, nevember 20.) fogva leszarom! Te nem fogsz engem ezután megijeszteni azzal, hogy nem lesz a romániai magyaroknak parlamenti képviselete. Hát baszd meg tesó: az angliaiaknak sincs, a németországiaknak sincs, a franciországiaknak sincs, a kenyaiknak sincs mégis élnek. Lassan már többen mint itthon. Én látom: élnek, mert heti rendszerességgel beszélek valamelyikükkel. Sőt, talán boldogok is. És ha egy fikarcnyit is szembenéznél az elmúlt huszonöt évvel, akkor beismernéd, hogy ők valamiért egy romániai összmagyar képviselettel – vagy mi a tökömmel – bíró helyzetből egy európai összmagyar képviselettel nem rendelkező helyzetbe tették át a tyúkszaros életüket. A kis tyúkszaros kőműves, fodrász, pincér, autómosó életüket. És ha szembenéznél magaddal, akkor azt is látnád, hogy az ők távozásukban rendesen benne volt a te kezed is... ugyanaz a kezed, amelyikkel a legvitatottabb lelkiismeretű ország legkétesebb alakjainak kezét ráztad meg egy asztal fölött, aminek a fiókjába csendesen becsúsztattátok a bármikori autonómiáról dédelgetett románai magyar álmot. Azon is bő öt éve kellene már túllennünk. És ti még mindig azzal jöttök, hogy lesz-e romániai magyar parlamenti képviselet. De most őszintén, nem sül le a pofátokról a bőr?


Tudod mit? Lehet hogy ez új számodra, de egyszer én is majdnem étlen döglöttem. És pontosan miattad. Mert a munkahelyemet, az utolsó független romániai magyar napilapok egyikét gátlástalanul felzabáltad. Fejem fölé tettél egy Mórickát, aki egyszer egy döltbetűsben leírta azt, hogy Craiova megye. És ezt komolyan is gondolta. És akkor ilyen Mórickákkal a hadaitok élén jöttök és a lelkiismeretemre akartok beszélni? Most őszintén? Ti melyik világrészen éltek? Viszont Craiova megye azóta szimbolummá lépett elő nálam: Ott élnek azok a romániai magyar politikusok, akik számára Európában nem jutott szakma, Romániában nem jutott szavazat, Erdélyben nem jutott hely, Bukarestben pedig nem jutott tisztség.


Szóval ti engem mától fogva ne képviseljetek. Ne is vegyetek a szátokra mert, őszintén mondom, én szégyellek benneteket. Ez komoly... Nekem az a rémálmom, hogy egykori, tulceáról származó nagyrabecsült kollégám képzeletében veletek egy társaság vagyok. Ha lesz annyi vér a tökötökben, hogy szembemenjetek a nagy öregekkel, talán újra megfontolás tárgyává teszem a viszonyunkat. Én tudom: az ők kezükben van a pénz és a ti golyóitok. Nálatok viszont potenciális szavazatok vannak. Lehetnek, ha akarjátok. Ha háború lesz áldozat is lesz, hullni fog a férgese... de gondoljatok az eredményre.









2014. január 22., szerda

Vive le beurre!

Arra, hogy Hargita megyében csak kevés jó vajat gyártunk - ha gyártunk egyáltalán - már nem mentség a világpiaci tendencia. Íme megfordult a világ:


És hogy is van ez? Ha megyei szinten csupán X mennyiségű tejzsírt dolgoz fel Y számú feldolgozó, attól még nem lesz jó vajunk ha létrehozzuk az Y+1-ik számú feldolgozót is. Nem is tudom... ebbe a nagy hagyományoskodós brainstormingban senkiben nem merült fel, hogy talán a tejzsír mennyiségének növelésével csodákat lehetne elérni... és a keresztúri vaj összetevői között (szerintem egyedülálló módon a világon) sem kellene szerepelnie a víznek. (Esküszöm... írja a csomagoláson)
Mert oké, hogy a vaj legyen finom... de a konyhában - az enyémben speciel - be kell töltenie a természetes emulgeáló szer szerepét is. És hiszitek, nem hiszitek a multinál kapható 80%-os lengyel vaj e funkciók tekintetében kenterbe veri bármelyik megyénkbelit... olcsóbban!

Szóval, aki nem értené, annak artikuláltan is mondom: több tejet kell termelni, a vajat pedig naponta köpülni, nem csak akkor, amikor a gép elindításához szükséges mennyiség összegyült, mert akkor a végtermék jobban hasonlít a túróra, mint a vajra és azt a fehér vajmártást, amit ebből lehet kihozni... na egy éven keresztül azzal etetném a tejgyárost, aki azt kiadja a kezéből. 


Füstölt foltos tőkehal, kelkáposztás krémkrumpli, bevert tojás és - amitől idevágó a kép - mustármagos fehér vajmártás a beurre blanc.